"A magány az nem az, ami körülvesz,
Hanem az, ami hiányzik - itt belül."
Üres, rendkívűl üres.Néha fáj,de az már csak üres fájdalom.Sokszor sikít bennem a magány, s ilyenkor nehéz...
Még sosem éreztem ilyet.Néha úgy érzem, hogy nagyon jó egyedül,de sokszor úgy érzem, hogy meghalok egy ölelésért.Sokfajta érzés kavarog bennem, s ezeket letisztázni igen nehéz, talán nem is lehet, majd csak elmúlik magától.Nem szeretek depresszív lenni,de nem is vagyok az.Egyszerűen csak magányos vagyok.Csak ülök a parton és várok.Várok, hogy elmúljon ez a rossz érzés, mert igazából a szabadság szép dolog, csak tudni kell várni, és akarni.És egyszer csak vége lesz,és akkor nem fogok már magányosan a parton ülni.Talán nem...
"Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Banya! Nem kell mindent ilyen negatívan látni...jönni fog valaki aki szeretni fog,vagy már ott is van csak nem veszed észre.
VálaszTörlés